horoszkóp, ezotéria és asztrológia

 

maxinfo asztrológiaAz asztrológia egy paradoxon a mai világban. Mivel sem tudomány sem vallás, ezért a közmondásbeli szögletes szeg a kerek lyukban. Sétáljon be bármely vállalat igazgatói irodájába és írjon le nekik egy olyan rendszert, amely képes pontosan előre jelezni az egyéni és üzleti ciklusokat, meghatározni a legjobb időpontot szinte bármihez, és segít megérteni a tiniket, aztán a fehér ingesek és a nagyfőnökök könyörögni fognak, hogy írja alá ott a lap alján. Amíg valaki meg nem kérdezi, mi a neve ennek az új "technológiának"...

Abban a pillanatban, amint az "A" kezdetű szó a csend és kínos érzések gombafelhőjével tölti meg az irodát, kiseprik Önt a belső szentélyből az utcára három másodperc leforgása alatt. És ha ugyanezekkel az igazgatókkal később egy koktél partin beszélget még aznap, mosolyognak és viccelődnek Önnel és egymást ugratják azzal, hogy "hisznek" ebben a dologban. Vajon miért? Mert a legtöbb ember sokkal jobban érzi magát úgy, ha az asztrológiát szépen becsomagolják egy "Csak szórakozási célra" feliratú dobozba. De mint teljes munkaidős asztrológus, én még nem láttam senkit ülni az én asztalomnál csupán "szórakozásból".

 

 

Ez az általánosan elterjedt vélemény a leegyszerűsített "nap jegy" hasábokból ered, melyek szinte minden általános témájú kiadványban megtalálhatók. De megítélni az asztrológiát, pusztán a "nap jegyek" alapján egyedül, az olyan lenne, mintha az egész autóipart csak a Chevrolet alapján ítélnénk meg. Persze, egy közönséges Chevy elvisz A pontból a B pontba, de ez aligha mutatja meg mindazt, ami igazán lehetséges.

Az asztrológia, mindazonáltal, ad egy fajta tárgyilagos szemléletet és sorra veszi az összes személyes és szakmai kérdést, ami felmerülhet az életünkben. Ez nem egy esemény előrejelző rendszer, hanem inkább a várható körülmények megadása és azoknak a körfolyamatoknak a feltárása, melyek mindnyájunkat befolyásolnak bizonyos időszakokban.

 

Mióta létezik az asztrológia, és mikor jelenhetett meg?

 

Bár a pontos eredete nem tisztázott, az asztrológia akkor született, amikor az embereknek évezredekkel ezelőtt "mágikus tudatuk" volt, ahogyan azt a kutatók mondják. A mágikus tudatban az énségnek a külső környezettől megkülönböztetett halvány tudatossága virágzik, de létezik egyfajta keveredés, átfedés az én-tudat és külvilág között. Mágikus tudatban a belső tudatállapotok a külső világhoz egy nagyon is valós, szó szerinti és a megkérdőjelezhetetlen módon kapcsolódnak. A tudat helye nem meghatározható a testben, hanem inkább az valami olyasmi, amelynek az emberek a részei.

A mágikus tudat varázsa alatt a napkelte és napnyugta nem metaforája vagy költői képe az éber tudatállapotunknak, hanem a Nap az egyén lényének kiterjesztéseként létezik. Nem csoda, hogy ebben a mágikus tudatállapotban, a félelemre, a csodálatra és a titokzatosságra, amit az égbolt ébreszt a modern, civilizált emberekben, mint a természet legnagyobb erőinek művére tekintettek. Így az asztrológia valószínűleg a világgal való mély vallásos viszonyulásból alakult ki és ugyanekkora mértékben a környezet megértésére és alakítására való törekvésből.

"Ős”csillagjóslásnak nevezhető változatok fejlődtek ki Ázsia és az amerikai kontinensek bizonyos részein kb. ugyanabban az időben, amelyben az istenek a látható bolygóknak feleltek meg. Azonban csillagjóslás először rendszerezetten Mezopotámiában fejlődött ki, mintegy 3000 évvel időszámításunk előtt. Az eredeti asztrológiáknak az volt a célja, hogy fényt derítsenek a mezőgazdasági ciklusokra és más természeti jelenségekre az égi testek mozgása alapján. A korai asztrológiák tükrözték a társadalom szerkezetét és gondjait. Az asztrológiának a történelem e pontján alig van jelentősége az egyén vagy a nemzetek sorsa tekintetében.

Érdekes módon, amikor a mai értelemben vett ego megjelent az i.e. ötödik vagy hatodik században a hangsúly eltolódott a természeti ciklusokkal való összefüggésektől és először vonatkoztatták a személyiségre. A bizonyítékok ebből az időszakból azt sugallják, hogy a babilóniai királyoknak csillagjósok voltak az udvartartásukban hogy időszerű tanácsokat adjanak a személyes problémákkal és államügyekkel kapcsolatban. Szintén ebben a korban, pontosabban i.e. 410 körül, (1) találtak meg a legkorábbi fennmaradt horoszkópot, amely a bolygókat a saját jegyeikben jelöli.

Ahogyan a hellenisztikus Görögország elméi elsajátították Egyiptom és Babilónia asztrológiai tudását, kölcsönhatás jött létre Görögország ősi filozófiái és a csillagászati alapú jövendőmondás között és a csillagjóslás egy új reneszánsza köszöntött be.

A sztoikusok, Plátó és Pitagórász hitrendszerei tökéletesen illeszkednek a korai közel-keleti csillagjóslási tanokban megjelenő renddel és szerkezettel rendelkező világegyetem képébe. A görög gondolkodók hihetetlen intuíciója és a számtan és a csillagászat területén tett előrelépéseik segítettek az asztrológiának egy megbecsült és szerves tudássá válni, hogy ne csupán egy mihaszna játékszere legyen a zsenge korú athéni bohémeknek és kiváltságosoknak.

Ahogyan a görögök rendszerezték az asztrológiát, a rómaiak elsajátították azt, és nagyobb megszállottsággal alkalmazták az államügyekre. Míg a görögök továbbfejlesztették az asztrológiát, a rómaiak felemelték azt a gazdagok és hatalmasak tanácsadói rangjára.

 

 

 

Bár a Római Birodalom nem omlott össze teljesen, de ahogy ereje megcsappant amint a kereszténység elterjedt Európában a "Halak Korszakban," az asztrológia hatása és népszerűsége csökkent, és majd megint csak a reneszánsz korszakban támadt fel.

 

Az asztrológia története

 

Az emberiség hajnala óta próbáljuk megfejteni a természet és létünk rejtelmeit. Hamar kezdtük el vizsgálni a csillagos égboltot, válaszokat keresve.

Bizonyos tudósok tanulmányai szerint a csillagjóslás egészen 50.000 évvel ezelőttiig megy vissza. Úgy tartják, hogy a cro-magnoni sámánok észlelték az ismétlődő mintákat az éjszakai égbolton, és elkezdték lejegyezni ezt csontokra róva, így jelölve meg az évszakok múlását.

Egy franciaországi barlangban találtak egy 30,000 éves plakettet, amely egy hold horoszkópot ábrázol. Stonehenge 4000 évvel ezelőtt épült, és a Hold és a Nap haladását bizonyul ábrázolni.

Létezik egy viszonylagosan fogalmazva nem annyira régi, 3000 éves, építmény az USA-beli Louisianában, melyet Privy Point-nak hívnak, amely hat koncentrikus nyolcszögből áll, és amelyet bennszülött amerikaiak alkottak.

Ezek a példák nem korlátozódnak pusztán a földnek egy adott részére kultúrájára, mert kőkerék naptárakat találtak a maja, inka és azték lelőhelyeken is. Lehet, hogy nem tudjuk megmondani, vajon ezek a kultúrák gyakorolták-e az asztrológia művészetét, de tudjuk, hogy az embert mindig is vonzotta a csillagos ég.

Az első ismert asztrológiai táblázatokat a sumerok fejlesztették ki hétezer évvel ezelőtt, és úgy véljük, ezeket a táblázatokat mezőgazdasági célokra használtak. Az asztrológia elterjedt Közel-Keleten, és i.e. 2400-re legtöbb királyi udvarban voltak asztrológusok.

A babiloniak felosztották az éjszakai égboltot tizenkét szakaszra és elkezdték megfigyelni a csillagok és a bolygók hatását az emberekre. I.e. 420-ban ezeket az elgondolásokat használták az egyének életének feltérképezésére.

Az i.e. 330-ban Nagy Sándor hozta el az asztrológiát Görögországba a közel-keleti hódítása után. Az “asztrológia" és a "zodiákus" szavakat a görög nyelvből kaptuk. A görögök elősegítették az asztrológia tudományának a fejlődését azáltal, hogy nyomon követték a bolygók mozgását a hét minden napján, és ettől ponttól kezdve az adott személy születési helye és órája alapján készítettek horoszkópokat.

Az asztrológia fejlődése megállt Róma hatalmának végégével a nyugati világban és csak akkor folytatódott annak tanulmányozása, amikor i.sz. 760-ban megtaláltak egy Ptolemaiosz kéziratot egy perzsa kolostorban. Az arab világ rajongott asztrológiáért, és megint elterjedt onnan a nyugati világban.

Más okkult tudományoktól eltérően a keresztények elfogadták asztrológiát mivel a Szentírás hitelesítette azt. Egyesek úgy vélik, hogy a három Napkeleti Bölcs asztrológus volt, akiket a betlehemi csillag vezetett. Több pápa is fordult az asztrológiához útmutatásért.

Talán a legismertebb asztrológus Nostradamus volt, aki azt állította, az ő ismert írásai az isteni lényegen alapulnak asztrológiai kinyilatkoztatásokon keresztül.

Útközben az asztrológia tudománya sok kritikát és a kudarcot szenvedett el. A tizenhatodik században az asztrológia gyakorlatát betiltották, és a tizennyolcadik században úgy vélték, hogy az asztrológia alapját hiányos adatok alkotják az Uránusz és a Neptunusz felfedezése után.

Az asztrológia elfogadottabb lett a tizenkilencedik században, amikor több amerikai elnök vett részt asztrológiai konzultáción, köztük John Tyler, Woodrow Wilson, Warren Harding és Ronald Regan.

Köztudott, hogy Hitler és munkatársai hittek az asztrológiában, de az kevésbé ismert tény, hogy a második világháborús szövetségesek asztrológusokat használtak Hitler horoszkópjának értelmezéséhez, azért hogy megpróbálják megjósolni katonai mozdulatait.

Valószínű Hollywood volt a legnagyobb tényező abban, hogy az asztrológiát fősodratúvá tegye. Sok hollywoodi csillag kapott asztrológiai tanácsadást, és volt személyes asztrológusuk. Az asztrológiának a híres hollywoodi színészek és színésznők általi elfogadása vezetett az asztrológiai tanácskérés elterjedéséhez.

Asztrológia továbbra is nagyon népszerű manapság is, és a felmérések szerint 30%-a az amerikaiaknak hisz az asztrológiában, és a 75%-a olvassa el a horoszkópját naponta. Egy tanulmány szerint körülbelül 200.000 a teljes és részmunkaidőben dolgozó asztrológusok száma az Egyesült Államokban.

MaxInfo 2014 -- Kapcsolat: admin [kukac] maxinfo [pont] hu