Nyílt, mechanikus sebek kezelése, ellátása, fertőtlenítése


Sebről lényegében akkor beszélünk, amikor külső erő hatására megszakad a test szöveteinek folytonossága, és a bőrfelület sérülése miatt az nem tudja ellátni tökéletesen a védekező funkcióját. A sebek lehetnek nyíltak vagy zártak. A nyílt sebek tovább oszthatók felületi, illetve mély sebekre. A mechanikus sebek esetében szinte minden esetben nyílt sebről beszélünk, viszonylag ritkábbak a zúzott sebek. A nyílt sebek fajtái lehetnek szúrt, vágott, lőtt vagy metszett. Zúzott sebet többnyire tompa tárgyak okoznak. Beszélhetünk még tépett sebekről, és harapásokról. Mindegyik sebnek meg vannak az egyedi jellemzői, illetve a mechanikus eszköz, amely jellemzően okozza azokat.

A nyílt, mechanikus sebeknek meg van a saját körbehatárolható tünete, melyek szemrevételezésével, viszonylag könnyen felállítható a diagnózis. A szúrt sebek gyakran csak kis, vagy adott helyzetben akár szemmel észrevehetetlen külső sérülést jelentenek, ami ettől lehet súlyos sérülés is, hiszen a seb mélysége az, ami jobban befolyásolja azt. Minél mélyebb, annál nagyobb az esélye, hogy nagyobb ereket, idegpályákat, esetleg belső szervet ér. A metszett sebekre jellemző, hogy roncsoltak a szövetek, hanem élesen bemetszettek, és többnyire komoly vérzéssel járnak együtt. A vágott sebek az előzővel szemben roncsolt, egyenetlen vágást eredményező sebképet mutatnak. A zúzott seb súlyosságát nehéz diagnosztizálni, mert zárt seb, amely nem mindig jár vérzéssel, illetve a fájdalom nagysága sem mutatja meg a seb valóságos súlyosságát. A sebalap maga egyenetlen formájú. A harapott sebek jellemzője a harapást okozó fogazat nyomának megmaradása, illetve, hogy a sebek egyszerre mutatják a tépett és a szakított sebek jellemzőit.

Többségében a veszélyt igazából nem a harapás maga, hanem a harapáskor a sebbe kerülő kórokozók jelentik. Lőtt sebeknél fontos a ballisztika, illetve a bemeneteli és a kimeneteli nyílás megtalálása, bár gyakran fordul elő, hogy a lövedék megakar, amelyet meg kell találni, és el kell távolítani a szervezetből. A lőcsatorna pontos elhelyezkedésének megállapítása is fontos, mert annak alapján meg lehet állapítani, hogy a lőszer érintett-e belső szervet. Mindegyik seb kialakulása fertőzésveszéllyel jár, ezért fontos annak fokának megállapítása, illetve a seb minél előbbi ellátása, hogy a fertőzésveszélyt, az által is csökkentsék.

A kórlefolyásnál megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos sebgyógyulást. Első esetben résmentes, illetve lényegi hegesedés nélküli gyógyulásról beszélünk, utóbbiról erős hegesedés esetén beszélünk, ami a seb gyulladásának a következtében alakul ki. Magának a sebnek a gyógyulása 3 szakaszra osztható. Az első szakaszban jellemzően találkozunk gyulladás kialakulásával, mely időszak 2-3 napig tart. Ilyenkor a seb meleg és még érzékeny. A második szakasz 4-7 napig tart, a vérzés addigra teljesen megszűnik, sarjszövet tölti ki a sebet, amely védi a fertőzésektől. A harmadik szakasz hossza általában 21 nap, és ekkor zajlik a hegesedés. A heg világosabbá válása jelzi a gyógyulás előrehaladottságát.

A seb kezelése jellemzően a seb környékének megtisztításával, majd a seb fertőtlenítésével kezdődik, hogy a további fertőzés megakadályozásra kerüljön. A seb súlyosságától függően a seb ellátása vagy helyi érzéstelenítéssel, vagy altatásban történik. Az alkalmazott eljárások között található a sebkimetszés, és a sebzárás. A sebzárás történhet többféle varratképzéssel. Beszélhetünk elsődleges sebvarratról, halasztott elsődleges sebvarratról, korai másodlagos sebvarratról, és késői másodlagos varratról.

A gyógyulás esélyét nagymértékben befolyásolják, a sérülés ellátásának ideje, azaz meddig marad ellátatlan a seb, illetve függ a sérült egészségi állapotától. Így például befolyásolja a gyógyulást, ha a sérült cukorbeteg, leromlott állapotú, érelmeszesedésben szenved, stb. A gyógyulás folyamata ezért folyamatos orvosi felügyeletet igényel.

MaxInfo 2014 -- Kapcsolat: admin [kukac] maxinfo [pont] hu