TGYÁS igénylése és jogosultság


TGYÁS 2014 igénylése és jogosultság


tgyasAz előzetes 365 nap biztosítási idő számítása - Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie. A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe mindenképpen be kell számítani:

1.- a  biztosítás  megszűnését  követő  táppénz,  baleseti  táppénz,  terhességi-gyermekágyi  segély, gyermekgondozási díj folyósításának idejét,

2.- a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot

3.- a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.


A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a terhességi gyermekágyi segély, ha nincsen jövedelem kiesés, amelyet az egészségbiztosítási ellátásnak kellene pótolni.

Nem jár terhességi-gyermekágyi segély:

  • a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
  • ha bármilyen jogviszonyban díjazás – kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi  jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat, – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.


Annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély. A tgyás-re jogosult szülő körülményeiben bekövetkezett olyan változásokat, amelyek következtében e felsorolás szerint már nem  lenne jogosult az ellátásra, a változást követő 5 napon belül a tgyás-ben részesülő személynek be kell jelenteni a folyósító szervhez.

A terhességi gyermekágyi segély iránti kérelem Hol kell a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet benyújtani?

A terhességi gyermekágyi segély iránti kérelmet a jogosult foglalkoztatójánál kell bejelenteni, a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is. Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a kérelmet a lakóhely szerint illetékes  egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell benyújtani. Egyéni vállalkozó a székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél  írásban nyújthatja be a kérelmét, a megfelelő nyomtatványon.

Az igénybejelentés napja - Ha a kérelmet szóban terjesztették elő, akkor az igénybejelentés napja az a nap, amikor a kérelmet benyújtották, illetve átvették. Ha a kérelmet postán küldik be, az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának igazolt napját kell tekinteni. A foglalkoztató a kérelem beérkezését és az igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni. Ha a  kérelmet  a  szülés  várható  időpontját megelőző 28  napnál  korábban nyújtják be,  a  kérelem elbírálásra nyitva álló határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

A kérelem benyújtása - A terhességi-gyermekágyi  segély  iránti  kérelem  szóban  is  előadható,  azzal,  hogy  a  szükséges nyomtatványokat és a következő esetekre felsorolt igazolásokat is be kell nyújtani. A jelzett iratok csatolására azért van szükség, mert a szóban előterjesztett kérelem nem elegendő az elbíráláshoz, ha a  jogosultságot megalapozó – az előzőekben említett – okmányt, illetőleg igazolást nem nyújtják be. A felsoroltakon túl, az irányadó időszak jövedelmét igazoló jövedelemigazolást – szükség szerint – csatolni kell. A foglalkoztató a kérelem beérkezését és az igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni. Ha a kérelem benyújtáskor még nem született meg a gyermek. Aki a szülési szabadságot úgy kezdte meg, hogy őt az orvos terhesállományba vette, de még nem szült, akkor csatolni kell

  • a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolást, vagy
  • ha a szülő nőt nem vették terhesállományba, a terhesgondozási könyvet,



A gyermek születése napjától kezdődően igényelt ellátás esetén - Aki az ellátást csak a szülés napjától igényli, annak a szülés bekövetkezésének időpontját a gyermek születését igazoló anyakönyvi kivonattal kell igazolni (a perinatális halottvizsgálati bizonyítvánnyal is igazolható a jogosultság). Ha a születési  anyakönyvi kivonatot nem csatolják, az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél a kérelem elbírálása érdekében adatszolgáltatásra megkeresi az adatot nyilvántartó hatóságot.

Örökbefogadás esetén - Örökbefogadás esetén  az  örökbefogadásról  szóló  gyámhatósági  határozatot  és  az  örökbefogadási szándékról szóló igazolást kell csatolni.

Munkanélküli ellátásban részesülő (álláskereső) igénylő esetén - Az álláskeresési támogatás megállapításáról illetve szüneteltetéséről szóló határozatot csatolni kell a tgyás igényléséhez. A munkanélküli ellátó rendszer helyébe az álláskeresők támogatási rendszere lépett, így  a  korábbi  szóhasználatban   „munkanélkülinek”   minősülő  személyek  megváltozott  ellátást  –
álláskeresési támogatás – kapnak.

Több foglalkoztatónál is munkaviszonyban állók esetében - Ha az igénylő a szülést megelőző 2 éven belül más foglalkoztatónál is biztosítási jogviszonyban állt, a biztosítási időt az  „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról”, az ellátás alapját képező jövedelmet a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű  nyomtatványokkal  kell  igazolni,  nem  rendszeres  jövedelem  esetén  pótlapot  is  ki  kell tölteni. Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nincs, a jövedelemigazolást közvetlenül az illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez  is be lehet nyújtani.

A biztosítás megszűnését követően benyújtott kérelem esetén - A biztosítás  megszűnését  követően  benyújtott  (ún.  passzív)  tgyás  kérelemhez  a  korábban  átvett „Igazolvány    a    biztosítási    jogviszonyról    és    az    egészségbiztosítási    ellátásokról”    elnevezésű nyomtatványt is mellékelni kell.

Visszamenőleges igényérvényesítés - Terhességi-gyermekágyi segélyt az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni, azaz az  ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.Felhívjuk a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a tgyás igénylése két ellátás közti választással történik – ideértve az esetleges késedelmes választás esetét is – csak a  választás napjától (azaz a szülő által megjelölt naptól, ami nem lehet korábbi  annál a napnál, amikor a tgyás-ra való jogosultság feltételeivel már rendelkezik) folyósítják az újabb ellátást.

TGYÁS összegének megállapítása - Ha a kezdőnapot megelőző év január 1-jétől a tgyás kezdőnapjáig van 180 napi jövedelem. A terhességi-gyermekágyi segély összegének alapjául szolgáló jövedelem napi átlagát a  táppénzre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, ha a biztosítottnak – az ellátásra jogosultsága első napját megelőző naptári év első napjától a terhességi  gyermekágyi segélyre való jogosultságot megelőző napig – az ún. irányadó időszakban 180 naptári napi jövedelme van.

Ha a szülési szabadság kezdőnapját megelőző január 1-jétől a szülési szabadság kezdetéig nincs 180 napi jövedelem - Ha az anya nem rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot megelőző évben és a szülési szabadság kezdő  napját közvetlenül megelőzően sem 180 naptári napi,  figyelembe vehető jövedelemmel, akkor a terhességi-gyermekágyi segély napi összegének alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (2011-ben 156.000 Ft) harmincad része.

Ha azonban az anya – egészségbiztosítási járulékalapot képező – tényleges jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyt a tényleges, ennek hiányában pedig a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani.

Az az anya, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segélyét a jogosultsága  kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese (2011- ben  156.000  Ft),  de  legfeljebb  az  álláskeresési  támogatás/vállalkozói  járadék  alapját  képező átlagkereset  harmincad részének alapulvételével kell kiszámítani (a tgyás alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás/vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincad részét).

A kifizetőhely vagy az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv kérelemre tájékoztatást nyújt a megállapított ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról. Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében a terhességi-gyermekágyi segély összegét – ha az nem 5 forintra vagy  annak egész számú többszörösére végződik – 2008. március l-jétől a legközelebbi    0    vagy    5    forintra    végződő    összegre    történő    felfelé    kerekítéssel    folyósítja    az egészségbiztosító.

A terhességi-gyermekágyi segély mértéke: A terhességi-gyermekágyi segély a jövedelem napi átlagának 70 %-a. A terhességi-gyermekágyi segélyből a jogszabály szerint (megjelölt adókedvezményeket figyelembe véve) számított személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja. A terhességi-gyermekágyi segély után egészségbiztosítási és nyugdíj- járulékot nem kell fizetni.

Szülési szabadság (TGYÁS) - A munka törvénykönyve értelmében minden várandós kismamát 24 hét szülési szabadság illet meg. Célja a szülésre való felkészülés, illetve az újszülött csecsemő gondozása. Gyermek születése esetére a jogszabályok számos kedvezményt állapítanak meg a szülő részére. Így a munkaviszony területén pl.: rendes felmondással nem szüntethető meg a munkaviszony a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időszakában. Ez olyan szabadság, amit nem a munkáltató bírál el, ugyanis, ha babát vársz, automatikusan, alanyi jogon jár neked. Az anya legelemibb szükségletei azonban a szülési szabadság intézményén keresztül kerülnek elismerésre.

Természetesen minden kismama igyekszik minél jobban hasznosítani a TGYÁS-t, hogy a lehető legtöbbet lehessen otthon a gyerkőccel. Ezért, annak ellenére, hogy a jogszabályban az is benne van, hogy a szülési szabadságot ajánlott a szülés előtt már négy héttel kivenni, és ettől még a munkáltató javaslatára sem tanácsolt eltérni, mivel ez nem kötelező, szinte mindenki a szülés napjától számítva megy szabadságra.

Az ezt megelőző időszakban, ha van bejelentett munkaviszonyod, elmehetsz táppénzre, azonban ennek elbírálása már a munkaadótól függ. Szerencsére ma már egyre több az olyan munkahely, ahol a terhes nők nem részesülnek negatív diszkriminációban. Az apa szabadsága avagy az apának is jár „szülési szabadság”

Kevesen vannak tisztában azzal a ténnyel, hogy az apáknak is jár szülési szabadság, bár csak öt nap. Ezt a törvény szerint valójában nem szülési szabadságnak nevezzük, de gyermeke születése esetén őt is megilleti öt munkanap munkaidő-kedvezmény. Ez azt jelenti, hogy az első, legnehezebb és egyben legcsodálatosabb napokban párod is melletted lehet anélkül, hogy szabadnapjait felhasználná. Ezt a kedvezményt legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni.

Fontos információ, hogy a kedvezmény igénybe vétele szempontjából apának:

  • a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti
  • vagy örökbe fogadó apát kell tekinteni.


Mekkora a szülési szabadság (TGYÁS) mértéke? A szülési szabadságot az ide vonatkozó törvény 24 hétben határozza meg. Mi a szülési szabadság (TGYÁS) kiadásának szabálya? A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy 4 hét a szülés várható időpontja elé essen.

Mikor szűnik meg a szülési szabadság - szülési szabadság (TGYÁS) megszűnése?

A szülési szabadság megszűnik:

  • a gyermek halva születése esetén az ettől számított hat hét elteltével;
  • ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon;
  • ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.


Milyen speciális intézkedés vonatkozik koraszülött gyermekkel kapcsolatos szülési szabadságra (TGYÁS) ? Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő egy év elteltéig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

MaxInfo 2014